|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 41 találat | lapozás: 1-30 | 31-41 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Balázs Árpád 1999. február 5.A legnagyobb baj a közöny, ezt mutatja a Székelyudvarhely legnépesebb RMDSZ körzetében tartott tisztújító közgyűlés. A körzetben több ezer RMDSZ-tag van, közülük csak 199 fizet tagdíjat, a közgyűlésen pedig mindössze 19-en jelentek meg, beleértve a meghívott parlamenti képviselőt. Sófalvi László, a városi RMDSZ elnöke tartott beszámolót. /Balázs Árpád: Tisztújító közgyűlés a város legnépesebb RMDSZ körzetében. = Udvarhely Szék (Kézdivásárhely), febr. 5-11. - regionális hetilap./2000. február 22.Az Illyés Közalapítvány romániai sajtószaktestületének személyi összetétele a következő: Balázs Árpád (Prima Rádió, Székelyudvarhely), Balló Áron (Szabadság, Kolozsvár), Benkő Levente (Háromszék, Sepsiszentgyörgy), Borbély Melinda (Román Rádió Területi Stúdiója, Marosvásárhely), Csép Sándor (Román Televízió Területi Stúdiója, Kolozsvár), Duma András (Moldvai Magyarság, Klézse), Gálfalvi Zsolt (A Hét, Bukarest), Gazda Árpád (Krónika, Kolozsvár), Kovács András Ferenc (Látó, Marosvásárhely), Kovács Kiss Gyöngy (Korunk, Kolozsvár), Majtényi Ágnes (Román Rádió Magyar Szerkesztősége, Bukarest), Szilágyi Aladár (Bihari Napló, Nagyvárad), Tibori Szabó Zoltán (Szabadság - Népszabadság, Kolozsvár - Budapest). Az Erdélyi Napló munkatársa megjegyezte: a tizenhárom tagból heten hivatalosan máig román állami tulajdonban lévő sajtóorgánum főállású alkalmazottai. /A pénzosztók. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 22./2000. december 28.Balázs Árpád nótaszerzőnek, akinek Ady verset dedikált, emléktáblát állítottak Zilahon, dec. 23-án. A Szilágy Társaság és a Pro Zilah egyesület emléktábláját ama ház utcára néző homlokzatán helyezték el, melyben a nótaszerző zilahi tartózkodása éveiben lakott. A román, magyar és német nyelvű tábla felirata: ″E házban lakott a nótaszerző BALÁZS ÁRPÁD (1874 - 1941)″, a márványtáblán látható bronz portré-domborművet Sepsi József szobrász készítette. Pár száz dala jelent meg, az úgynevezett ″magyar nótákon″ kívül magyar költők verseit is megzenésítette. Szerepelt a Magyar Rádió két világháború közötti műsoraiban, saját szerzeményeit énekelte zenekísérettel. Mindmáig ismertek nótái közül a Rácsos kapu, rácsos ablak, Gyere velem akáclombos falumba, Nem tudok én neked csak virágot adni, Szeretnék május éjszakán címűek és még pár tucat dalát éneklik napjainkban mulatságok alkalmából. /(Fejér László): Az utolsó emléktábla nótaszerzőnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./2001. augusztus 18.Előreláthatólag 2002. szeptemberében, Marosvásárhelyen kerül majd sor annak az iskolás csapatok közötti Bolyai-vetélkedőnek a döntőjére, melyben a Kárpát-medence magyar tannyelvű iskoláinak, részlegeinek a tanulói vesznek majd részt. A csapatvezető tanárok felkészítése aug. 12-19-e között történik Szovátán, a Teleki Oktatási Központban. Dáné Károly marosvásárhelyi matematikatanár, tanfelügyelő, a vetélkedő fő szervezője kifejtette: a mostani találkozón a vendéglátó a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Az előre fénymásolt ezer oldalnyi bibliográfiát kiosztották a tanároknak. A versenyre 41 iskola nevezett be. - Lesz egy iskolán belüli szakasza, majd lesz egy régiónkénti szelektálás. Az iskolák korábban kaptak egy címlistát, az ebben szereplő könyvek, újságcikkek jelentős részéhez könnyen hozzá lehet férni. A ritkaságok másolatát átadták a tanároknak. A mostani alkalommal előadást tart Kiss Elemér tanár, Miholcsa Gyula, Benkő Samu történész, Tonk Sándor, Szabó Miklós, Balázs Árpád, Weszeli Tibor Bolyai-kutató és Toró Tibor egyetemi tanár. /Máthé Éva: A Bolyai János Emlékév előkészületei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./2001. október 12.Kovásznáról, illetve Székelyudvarhelyről érkezett e-mail-küldeményekben a szerzők, Tőkés László református püspök védelmére keltek, akit mint ismeretes, a legutóbbi SZKT-n megrovásban részesítettek a választási kampányban tanúsított magatartása miatt. Az RMDSZ Kovászna városi szervezetének választmánya felhívásában olvasható: "Tiltakozunk a Tőkés László lejáratását célzó meg nem szűnő kampányok ellen. Kinyilvánítjuk: Tőkés Lászlónak mélyen a romániai magyarság érdekét szem előtt tartó - az RMDSZ-en belül is pillanatnyilag szinte magányosnak tekinthető - harcára, véleménynyilvánítására szükségünk van, és e harcban támogatásunkról biztosítjuk tiszteletbeli elnökünket." A székelyudvarhelyi levél aláírói aggasztónak tartják, hogy "Marosvásárhelyen, szeptember 29-én az SZKT gyűlése etikailag megrovásban részesítette Tőkés László püspök urat, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. Tőkés László meggyőződésből, népe iránti felelősségből és szeretetből bátorsággal kész volt mindig vállalni 1989 előtt és után nehéz viszonyok között az igazságért és a szabadságért folyó küzdelmet másokért, értünk is. Tőkés László nemzetközi tekintélyű képviselője az erdélyi magyarságnak, mégis oly sokszor elszigetelték, lemondásra kényszeríteni akarták, lejáratásával megsemmisítésére törekedtek. Bűn mások tekintélyét megbélyegzéssel rombolni, és úgy próbálkozni az érvényesülés, felemelkedés lépcsőin felfelé ívelni, nagynak és hatalmasnak, sőt erkölcsösnek tűnni. 11 év alatt sikerült az erdélyi magyarságot szétverni, a "temesvári élőláncot" széttépni, amelyet Tőkés László küzdelme összefogott, összetartott. Vegyék észre már romokban van közösségi életünk.Tartsanak önkritikát!..." A levelet aláírják: Hegyi Sándor ref. lelkipásztor dr.Oláh József orvos, dr. Pop József orvos, Komoróczy György újságíró, dr.László Dénes orvos, dr. Lőrinczi Csaba orvos, dr. Pelok Benedek orvos, dr. Kinda Levente orvos, Füley László vegyészmérnök, Incze Béla ny. mérnök, Szőke László újságíró, Balázs Árpád szerkesztő, dr. András Zoltán orvos, Nagy Pál ifjúsági vezető, Péter Péter gépészmérnök, dr. Szentannai Dénes orvos, Orbán Attila közgazdász. /Tőkés László védelmében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./2002. december 23.Dec. 21-én Budapesten kiosztották a Magyar Örökség díjat. Böjte Csaba dévai ferences atya átvette a Magyar Örökség kitüntető címet, melyet a dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégiumért, az árvákat nevelő testvéri szeretetért kapta a kitüntetést. További díjazottak: Balázs Árpád Erkel Ferenc-díjas érdemes művészt sokoldalú kórus- és hangszeres zeneszerzői munkásságáért, Majzik Mária szakrális szobrászatot újító formavilágáért. Posztumusz díjjal ismerték el Batthyány-Strattmann László (1870-1931) orvos "szegényeket istápoló munkásságát", valamint Nyírő József (1889-1953) "székelységhez hű írói munkásságát". Az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum "két évszázados kultúraápoló tevékenysége" szintén bejegyzésre került a Magyar Örökség díjazottainak aranykönyvébe. Hajós Alfréd (1878-1955) sportemberi és építészeti tevékenységét szintén Magyar Örökség kitüntető címre érdemesítették. /Kiosztották a Magyar Örökség-díjakat. Kitüntették a dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégiumot. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./2003. március 13.Magyar Örökség Díjat adományozott a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumnak a Magyarországért Alapítvány. A kitüntetést márc. 22-én adják át Budapesten. A Magyarországért (Pro Hungaria) Alapítvány 1995-ben hozta létre a Magyar Örökség Díjat Farkas Balázs, Fekete György és Makovecz Imre kezdeményezésére. A szervezet a díjak odaítélése révén azt reméli, hogy a világ pozitív eseményei közé emelkednek azok a tények, amelyek a magyar önazonosság-tudat szempontjából meghatározóan fontosnak minősíthetők, "s az unokáink unokái számára is példát jelentenek". "Tapasztalataink szerint az utolsó ötven év magyar történelme és benne a társadalmi-tudományos-kulturális múltunk igaztalan, torz módon jelenik meg a közvélemény előtt, és sok esetben a negatív történések vannak túlsúlyban. Szükséges tehát, hogy megnevezzük azokat a felemelő tényeket, erőfeszítéseket, építő személyiségeket, melyek kiegyenlítik az említett hamis arányokat, illetve akik létükkel és személyes teljesítményükkel valóságos egyensúlyt teremtenek" - foglalja össze tevékenységének lényegét, szellemiségét az alapítvány alapszabálya. A szervezet által felkért Magyar Örökség Bírálóbizottság tagjai között szerepel Erdélyből Benkő Samu kolozsvári történész és Veres-Kovács Attila nagyváradi református lelkész. A Magyar Örökség Díjat évente négyszer adják át, pénzjutalom nem jár vele. Legutóbb, 2002 decemberében elismerésben részesült Batthyány-Strattman László szegényeket istápoló munkássága, Hajós Alfréd sportemberi és építészeti teljesítménye, Nyírő József székelységhez hű írói munkássága, V. Majzik Mária szakrális szobrászatot újító formavilága, Balázs Árpád kórus- és hangszeres zeneszerzői munkássága, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum két évszázados, kultúraápoló tevékenysége, valamint Böjte Csaba és az általa vezetett dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium árvákat nevelő testvéri szeretete. /Rostás Szabolcs: A Magyarok Aranykönyvébe kerülnek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./2005. augusztus 17.Kadácsban a helyi unitárius tiszteletes Kádár Attila tájékoztatása szerint a rendőrség megtiltotta a hétvégi falunapok rendezvényt. A rendőr tájékoztatta a falu lelkipásztorát, hogy nem kap engedélyt az ünnepség megszervezésére, ahol a határon átívelő, jelképes nemzetegyesítés példájaként Hódmezővásárhely önkormányzatának képviselői személyesen tiszteletbeli polgári címet adományoznak Kis- és Nagykadács lakóinak, melyet közel ötszázan kérvényeztek. Péter Zoltán siménfalvi polgármester szerint a kadácsiak későn tájékoztatták őket, a falunapokról, s mivel Nyikómentén azonos időben több nagyobb méretű rendezvényt is tartanak és a rendőrség nem rendelkezik megfelelő számú rendfenntartóval, ezért nem tudják biztosítani a falunapok biztonságos lebonyolítását. – A rendőri tiltás ellenére, a rendezvényt megtartják. /Balázs Árpád: Rendőri tiltás ellenére falunapok Kadácson. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 17./2005. augusztus 20.Szoboravatással egybekötött Szent István-napi ünnepélyt tartottak augusztus 19-én Zeteváralján. A délelőtti szentmisét követően egy szoborcsoportot avattak a faluközpontban, mely Szent István királyt ábrázolja, amint a jogart és a koronát felajánlja Máriának, Magyarország védőasszonyának. Az ünnepségen felszólalt Mátyás Gábor plébános, Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, Kanyó Tibor, Hugyag község polgármestere, Spisják József szobrászművész, a szobor alkotója és Sánduly Lajos zeteváraljai iskolaigazgató. /(Balázs Árpád): Dávid Ibolya Zeteváralján. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 20./2005. augusztus 22.Nagy ünnep volt augusztus 20-án Kadácson, az unitárius egyházközségben. Szombatfalvi József unitárius esperes köszöntötte a gyülekezetet és a vendégeket. A hódmezővásárhelyieket hídépítőknek nevezte. Kádár Attila kadácsi lelkész a 2004. december 5-ei szavazás okozta lelki sebek begyógyulásáról, a testvéri kéznyújtásról, az összetartozásról beszélt. A templomkertben a nemrégiben felállított zászlórúdnál énekelt a helyi kórus, majd az alkalmi színpadon a korondi fúvószenekar, a székelykeresztúri Pipacsok néptáncegyüttes szórakoztatta az ünneplő közösséget. Az alkalomra Kadácsi Keresztény Szó néven színes vallásos és közéleti lapot is megjelentettek. Emlékezetes maradt a Kadácsi Napok sok eseménye. /Balázs Árpád: Hídépítő Hódmezővásárhely. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 22./2005. október 13.Villámlátogatásra érkezett Székelykeresztúrra a magyarországi testvérváros, Ajka öttagú küldöttsége. A látogatás célja az volt, hogy megnevezzék azt a három diákot, akiket egyetemi tanulmányaik befejezéséig havi 10.000 forinttal kívánnak támogatni. A felajánlás azon diákoknak jár, akiknek családja hátrányos helyzetben van, és nehezen tudják támogatni gyermekeik továbbtanulását. /Balázs Árpád: Tanulmányi támogatás. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 13./2006. május 22.Fotókiállítással, verssel, klasszikus gitár-, dob- és dzsesszkoncerttel, bábjátékkal ismertette városuk kulturális életének sokszínűségét a hét végén Marosvásárhelyen tartózkodó Kecskemét város küldöttsége. A testvértelepülésről érkező vendégek viszonozták azt a látogatást, amelyet a marosvásárhelyiek tettek Kecskeméten a múlt év novemberében. A kecskemétiek Balázs Árpád földrajztanár kalauzolásával a város nevezetességeivel ismerkedtek, ellátogattak a Teleki Tékába, megtekintették a Sapientia koronkai campusát is. Személyes kapcsolatok jöttek létre a testvértelepülési együttműködés során a két város lakosai között, mondta Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere, a Kecskemét–Marosvásárhely Baráti Kör elnöke. A gálaesten fellépett Buda Ferenc Kossuth-díjas költő is. /A. E.: Kecskemétiek Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./2006. június 12.Minden bizonnyal megtalálták Bikafalva első templomának alapjait. A leírások szerint a falu 1334-ben már biztosan templomos hely volt, amely azonban elpusztult, és 1684-ig nem volt temploma. Ekkor épült a mostani istenháza kőből és téglából. 1814-ben a faluban tűzvész pusztított, melyben a templom is megrongálódott. 1848-ban a visszavonuló császári csapatok a falut felgyújtották. A tavaly augusztusi árvíz sem kerülte el a templomot. A napokban a padlózat alatti töltés kihordása közben egy korábbi templom falainak körvonalai bukkantak elő. A templomot egy hét múlva adták volna át a híveknek, miután az árvíz jelentős mértékű károkat okozott a templomban. A bikafalvi templomban több mint 1 méter magasan állt a víz, tönkretette a padlózatot, bútorokat. A falazat átnedvesedett, a vakolat tönkrement. A talált leletek miatt nem kizárt, hogy hónapokig csúszhat az átadás. /Balázs Árpád: Felszínre bukkantak a régi templom alapjai. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 12./2006. december 7.Egy gödi tanárember, Czadró József, csángó évet hirdetett saját magának. Elhatározta, hogy 2006-ban a lehető legtöbbet próbál összegyűjteni arról, amit a moldvai csángó magyarokról tudni kell. Megvásárolt minden elérhető irodalmat, és kéthavonta helyszínel. Minden alkalommal színültig tölti személygépkocsija csomagtartóját, mert a Gyimesektől a Szeret partjáig mindenütt megsokasodtak a barátok, és egy kis apróság, figyelmesség nagy öröm lehet odaát. Pusztinára betért, mert november 24–26. között itt rendezték meg a III. Szeret Menti Népdalvetélkedőt a Pusztinai Magyar Házban. Klézsén is járt, ahol épül a Szeret–Klézse Közösségi Ház, magyarul oktatnak benne. /Balázs Árpád: Csángó év. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 7./2007. március 22.Új erdélyi rádióstúdió indítását tervezi az RMDSZ által az Erdélyi Magyar Televízió működtetésének céljával 2004-ben létrehozott Janovics Jenő Alapítvány. Kelemen Attila, a projekt megbízott felelőse elmondta: a marosvásárhelyi stúdió kialakítására az RMDSZ által működtetett Communitas Alapítvánnyal köt szerződést a Janovics Alapítvány. A projekt keretében a Communitas 200 ezer lejt fordít a stúdió műszaki berendezésének beszerzésére és infrastruktúrájának kiépítésére, a rádió működésének biztosítására pedig évente további 400–500 ezer lejt szánnak. A berendezés a Communitas tulajdonát képezi majd, a Janovics Alapítvány pedig teljes körű, díjtalan használati jogot kap a különféle eszközök igénybevételére. Kelemen szerint az, hogy a projekt kezdeményezője az RMDSZ, nem jelenti azt, hogy a rádió a politikai propaganda eszköze lesz. Csép Sándor, a Janovics Jenő Alapítvány egyik alapító tagja a Krónikától értesült az Erdély FM létrehozásának tervezetéről. Felháborítónak tartja, hogy közel egyéves szünet után, 2006 decemberében tartott legutóbbi alapítványi ülésen egyáltalán nem volt szó produkciós rádióstúdió létrehozásáról. Sajnálatosnak tartja, hogy az alapítvány mára kizárólag az RMDSZ kézi irányítású érdekérvényesítő eszköze lett. A Janovics Jenő Alapítvány 2004 őszén meghívásos pályázaton kapott 300 millió forintot az erdélyi egész napos magyar televízió létrehozására. 2005. december 15-én elfogadott határozatával a Gyurcsány-kormány beleegyezett abba, hogy a 300 millió forintot az eredeti tervektől eltérően erdélyi magyar rádióhálózat létrehozására és televízióstúdiók támogatására fordítsák. Sem Rostás-Péter István, a közszolgálati rádió kolozsvári stúdiójának főszerkesztő-helyettese, sem pedig Orbán Katalin, a magyar szerkesztőség vezetője nem tud semmiféle megkeresésről az Erdély FM részéről. Irsay Miklós projektvezető /Paprika Rádió, Kolozsvár/ információi szerint az Erdély FM hírügynökségi szerepet töltene be. „Bennünket megkeresett Kelemen Attila. Bármilyen együttműködésre nyitottak vagyunk az Erdély FM-mel, de konkrét idősávokról még nem esett szó” – mondta el Erdei Róbert, a City Rádió /Szatmárnémeti/ társtulajdonosa és kereskedelmi igazgatója. A Partium Rádió /Nagyvárad/ főszerkesztőjét két-három hete néhány perces beszélgetés erejéig keresték meg, és tájékoztatták az induló Erdély FM terveiről, konkrétumokról azonban nem esett szó. „Öntől hallok erről először” – reagált a Krónika megkeresésére Nagy István, a Gaga Rádió /Marosvásárhely/ igazgatója. Balázs Árpád, a Príma Rádió /Székelyudvarhely/ felelős szerkesztője elmondta: nem értesült az induló új rádióról, és senki sem kereste fel a műsorajánlattal. Kovács Zsolt, a Sláger Rádió /Sepsiszentgyörgy/ felelős szerkesztője elmondta: nem keresték meg ezzel az ajánlattal. „Hallottam az új rádióról, de hivatalosan még nem kerestek meg minket” – nyilatkozta Günther Ottó, a csíkszeredai Fun FM főszerkesztője. /Hangol a Nagy Testvér. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./2007. május 11.A Nagymarosi Képzőművészeti Egyesület május 11-én először mutatkozik be a székelyudvarhelyi közönség előtt. Ismerkedni jönnek Székelyudvarhelyre, hogy alkotóbarátokat keressenek, illetve közös programok, tervek megvalósításán gondolkodjanak. /Balázs Árpád: Kiállítás és baráti kapcsok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 11./2008. március 20.Székelyudvarhelyen a Príma Rádióban Balázs Árpád felelős szerkesztő hangja napok óta eltűnt az éterből. Jelenleg tárgyalások folynak a Marosvásárhelyi Rádió udvarhelyszéki tudósítói posztját illetően, melynek alapvető kérdése: Balázs Árpád marad-e a közszolgálati rádió tudósítója, vagy helyette – Birtalan József udvarhelyszéki RMDSZ-elnök javaslatára – Asztalos Ágnes. „Balázs Árpád jelenleg a rádió tudósítója, és nem látok okot arra, hogy le kellene cserélni” – nyilatkozta Bíró Zsolt, a Marosvásárhelyi Rádió magyar nyelvű híradójának felelős szerkesztője ugyanakkor elismerte, hogy tekintve Székelyudvarhely sajátos politikai helyzetét, időnként megfogalmazódtak a jelenlegi tudósító munkáját érő bírálatok, melyek szerint nem kellően tárgyilagosak a híranyagok. „A bírálatokkal nem értek egyet” – jelenti ki Bíró Zsolt. A tudósítócsere helyzetéről Birtalan azt nyilatkozta, hogy a probléma már korábban felmerült, őt csupán folyó év január 8-án nevezték ki az udvarhelyszéki RMDSZ megbízott elnökévé. Borbély Melinda, a Marosvásárhelyi Rádió igazgatóhelyettese az esetleges megválás okának a tudósítások tárgyilagosságát – pontosabban azok hiányát – nevezte meg. Megszüntetették a rádió Sajtóvadászat című műsorát. – Jelenleg 31 külső és belső munkatársa van a rádiónak. /Bálint István: Birtalan állást közvetít. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 20./2008. június 2.Az RMDSZ plakátjait tépdeste, és helyükre a Magyar Polgári Párt plakátjait ragasztotta fel a kápolnásfalusi kerítésekre Szász Jenő, az MPP elnöke, megyei tanácselnökjelölt és kampányfőnöke, Balázs Árpád, állítja a Miért sajtóközleményében Grünstein Szabolcs, az Itthon Fiatalon mozgalom elnöke. Szász Jenő tagadta, hogy plakátokat tépett volna Kápolnásfaluban, hozzátéve, kérni fogja a kápolnásfalusi rendőrséget, hogy vizsgálja ki, melyik párt plakátjai találhatók meg a faluban, és melyikét távolították el. Szász elmondta, Csíkszereda és Székelyudvarhely között utazva megállapította, az RMDSZ plakátjai mindenütt megtalálhatók, az MPP plakátjait viszont eltávolították. Borboly Csaba, az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltje három feljelentést is tett. Az egyiket a Hargita Népe megyei napilap ellen nyújtotta be, mivel véleménye szerint hamis, módosított fényképet tettek közzé a lapban, mely őt a magyar miniszterelnökkel, Gyurcsány Ferenccel együtt ábrázolja. A Magyar Polgári Pártot egyik választási hirdetése miatt jelentette fel, amelyben az RMDSZ emblémáját használta fel engedély nélkül, valamint ismeretlen tettes ellen a YouTube videómegosztón közzétett felvétel miatt, melyen álarcos személyek szalmabábura helyezett fotóját égették el. Plakáttépőket értek tetten Gyergyóalfaluban és Gyergyóremetén a kampánycsend idején. Gyergyóremetén tinédzserek tépdesték a Magyar Polgári Párt plakátjait, Gyergyóalfaluban szemtanú állítása szerint Borboly István, Borboly Csaba megyei tanácselnökjelölt bátyja és társasága „takarította” a kerítésekről a plakátokat. Mindezt látta Baricz Attila Károly, az MPP gyergyóalfalvi polgármesterjelöltje. A helyszínen nem sikerült elcsípniük a tetteseket, ezért autóval üldözőbe vették, egészen Gyergyócsomafalváig üldözték Borboly István autóját. Az esetet jelentették a helyi rendőrségen. Borboly Csaba hallott az esetről, de ő úgy tudja, hogy a Magyarországról éppen hazatérő bátyját Gyergyóalfaluban üldözőbe vették. Gheorghe Filip rendőrségi szóvivő szerint magánszemély kerítéséről történő plakáttépés nem minősül bűntettnek. /Jánossy Alíz, Székely Zita: Plakáttépéssel vádolja egymást az MPP és az RMDSZ kampánystábja. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./2008. december 24.Sokan nem emlékeznek, ki hol volt az 1989-es változás előtt. Markó Béla a marosvásárhelyi Igaz Szó irodalmi folyóirat szerkesztője volt, itt érte őt a decemberi esemény. A lap akkori főszerkesztője Hajdu Győző, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a rezsim kiszolgálója. Markó ma az RMDSZ elnöke és szenátora. Verestóy Attila szenátor 1989 decemberéig az Elena Ceausescu elvtársnő által irányított kutatóintézetben dolgozott, ma Románia egyik leggazdagabb magyarja, évek óta a parlamenti titkosszolgálatokat felügyelő bizottságának tagja. Frunda György RMDSZ-szenátor 1989 előtt: ügyvéd, a marosvásárhelyi Ügyvédi Munkaközösség tagja, megtagadta Tőkés László református lelkipásztor jogi védelmét. 1989-ben Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke egyetemista Brassóban, Antal István mérnök a székelyudvarhelyi Matrica gyárban, Márton Árpád színész Sepsiszentgyörgyön. /Balázs Árpád: Ki hol volt 1989 decemberében??? = Polgári Élet (Székelyudvarhely), dec. 24./2009. szeptember 9.Szász Jenő az MPP listavezetője a szeptember 27-i székelyudvarhelyi előrehozott választásokon. Szász bizakodó: meggyőződése, hogy a városi önkormányzatban az általa vezetett párt a mandátumok többségét fogja megszerezni. Az MPP listáján másodikként indul Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke, utána Fóri Irma Györgyi jogász és Balázs Árpád következik. Dósa Barna, a Zöld Párt helyi elnöke ismét megpályázza a tanácsosi tisztséget, Jakab Attila, az Udvarhelyi Fiatal Fórum vezetője is jelöltek között szerepel. Az RMDSZ listavezetője Bíró Enikő, a helyi szervezet vezetője, második, illetve harmadik helyen Incze Zoltán és Gergely László következik. /Szász Jenő vezeti a tanácsosi listát. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./2009. december 24.Csíkszeredában, a Székelyföld folyóirat székhelyén ünnepélyes keretek között átadták a Bálint András-emlékdíjat. Az idei díjazott Balázs Árpád székelyudvarhelyi újságíró. A díjat – ahogy a Hargita Népe volt kollégájának halála és a róla elnevezett díj alapítása óta mindig – az özvegy, Bálint Jolán adta át. György Attila köszönetet mondott a kuratórium nevében Borsodi Zoltán vállalkozónak, aki minden évben a díjjal járó adományt biztosítja. /Takács Éva: Átadták a Bálint András-díjat. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 24./2010. szeptember 18.Szekuritátéval együttműködő Hargita megyei tanácsosokKét megyei tanácsos akadt fenn a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Országos Bizottság (CNSAS) szűrőjén: Vajna Imre már elismerte, hogy együttműködött a kommunista titkosszolgálattal, és lemondott tisztségeiről, Bondor Istvánnal kapcsolatosan még nem született döntés. „Annak ellenére, hogy mindvégig a kommunista titkosrendőrség áldozatának tekintettem és tekintem magam, és teljesen méltánytalannak tartom a CNSAS általi elmarasztalásomat, a személyem körül kialakult helyzettel semmilyen módon nem kívánok a Magyar Polgári Párt megítélésének esetlegesen ártani, éppen ezért felajánlom a párt elnökségének lemondásomat a Magyar Polgári Párt Székelyudvarhelyi Szervezetének elnöki tisztségéről, valamint megyei tanácsosi tisztségemről” – áll Vajna Imre csütörtöki közleményében. Az MPP színeiben megyei tanácsosi mandátumhoz jutott székelyudvarhelyi orvosról a CNSAS átvilágítói derítették ki, hogy együttműködött az egykori kommunista titkosszolgálattal. Vajna a Transindexnek azt mondta, negyedéves orvostanhallgató korában néhány, akkoriban botrányosnak számító kijelentése miatt a Szekuritáté zsarolni kezdte, és kénytelen volt engedni a nyomásnak. A CNSAS jelentésében szereplő másik Hargita megyei tanácsosról, Bondor Istvánról még nem született végleges döntés. Vajna helyét értesüléseink szerint az MPP-listán őt követő Csillag Péter vehetné át, az ő mandátumát azonban nem igazolta a közgyűlés. Csillagot Balázs Árpád követi, aki lapunknak azt mondta, inkább a székelyudvarhelyi önkormányzati testületben betöltött tisztsége mellett dönt, így vélhetően Binder Levente János veszi át a lemondott tanácsos helyét. Amennyiben Bondorról is elmarasztaló ítélet születik, helyére Farkas Zoltán léphet. Hargita Népe (Csíkszereda) 2011. január 28.Zöld jelzés Szásznak: le is út, fel is útA kilenc tagú RMDSZ-frakció mellett a Zöld Párt tanácsosa, Jakab Attila is Szász Jenő leváltása mellett szavazott a csütörtöki székelyudvarhelyi tanácsülésen. A bonyodalmaknak azonban várhatóan nincs vége: az MPP-sek valószínűleg bírósági úton támadják meg a döntést, s az is tovább borzolja a kedélyeket, hogy a zöldek máris bejelentették: kizárólag MPP-s alpolgármesterre adják a voksukat... Székelyudvarhely önkormányzata döntéshozó testületének tagjai a csütörtöki ülésen hamar eljutottak az alpolgármester leváltását napirendre tűző 18. ponthoz. Az előterjesztő Bunta Levente polgármester elmondta, régóta figyelik az alpolgármester tevékenységét, aki munkaidejének tíz százalékát sem dolgozta le, ennek ellenére felvette a fizetését, amely a huszonöt százalékos megszorításig havi 4088 lej volt. “Más a csökkentett fizetésért dolgozik annyit egy nap, mint Szász Jenő egész hónapban. Elvártuk volna tőle, hogy a köz érdekében legalább napi nyolc órát dolgozzon. A város polgármestereként, fő hitelutalványozóként kötelességemnek éreztem megtenni ezt a lépést” – hangoztatta Bunta, azt sem rejtve véka alá, hogy más alpolgármesterrel jobban tudna együtt dolgozni. A Polgármesteri Hivatal kimutatásából kiderült, hogy Szász Jenő októberben 11, novemberben 16, decemberben pedig 12 órát töltött alpolgármesteri irodájában, a “rekord” pedig május öt órával. A járványt sikerült megelőzni… A hozzászólások során Fóri Györgyi MPP-s tanácsos kifejtette, nem tárgyalhatnak a kérdésről, hiszen a jogi szakbizottság nem véleményezte azt. A polgári frakció másik két tagja, Balázs Árpád és Sebestyén Csaba azzal érvelt, hogy nem pontos, ennél fogva nem is hiteles a kimutatás, illetve nem kell valaki egész nap az irodában üljön, hogy jól végezze a munkáját. A szintén MPP-s Molnár Miklós arra lett volna kíváncsi, hol írja azt, hogy menyit kell egy alpolgármester a hivatalban töltsön, hogyan néz ki a jelenléti napló a polgármester esetében, illetve szakmai kérdésről vagy személyi ellentétről van-e szó. Jakab Attila Zöld Párti tanácsos kérdésére válaszolva Szász Jenő kijelentette, igen, igaz, hogy vállalta, naponta nyolc órát dolgozik a város érdekében, ennek írásos nyoma is van. A polgáriak azt is fájlalták, hogy Szász kevés hatáskört kapott felettesétől, mire Bunta kifejtette, az alpolgármester felel teljes egészében a szociális feladatokért és a polgárvédelemért, vagyis hatáskörébe tartozik egyebek mellett a fűtéspótlék ügye, a kolduló roma gyerekek helyzete, az árvízvédelem és a járványmegelőzés. Szász kijelentette, jól végezte a munkáját, mert nincs járvány a városban… “Hazudsz, Levente!” A vitázók egy idő után indulatosabbak lettek, gyakran személyeskedésbe csaptak át a szóváltások. Molnár Miklós azt kérdezte Buntától, kapott-e Szász korábban figyelmeztetést a hiányzásai miatt. Bunta igenlő válasza után Szász kifakadt: “Azt hazudsz, amit akarsz, Levente, egyszer sem szóltál!” A polgáriak azon felvetésére, miszerint ez nem szakmai, hanem politikai vita, Péter Pál RMDSZ-es városatya leszögezte: ez természetes,, hiszen nem szakmai, hanem politikai testületnek a tagjai. “Védőbeszédében” Szász Jenő kijelentette: maradéktalanul elvégezte munkáját, kiszállásaira pedig soha nem kért pénzt a hivataltól. “Tizenkét évig tudtam irányítani polgármesterként a várost, senki nem gondolhatja komolyan, hogy nem birkóztam meg azzal a kevés feladattal, amit a városvezető rám bízott. Több feladatot kértem, de nem kaptam.” Az alpolgármester azt mondta, sok időt töltött terepen, az emberek között, felkereste a város összes szociális intézményét, csakhogy “ezt a hivatalban felszerelt kamerák nem rögzíthették.” Szász furcsának találta, hogy a polgármester munkaidejének alig hatvan százalékát tölti a hivatalban, de ha távol van, akkor is a várost képviseli. “Ez érvényes lehet rám nézve is, hiszen olyan helyeken képviseltem Székelyudvarhelyt, ahová a polgármestert meg sem hívták” – mondta Szász. Hangsúlyozta, alpolgármesterré való választása óta fizetéséből 12 ezer lejt adományozott különböző alapítványoknak, egyesületeknek, ő finanszírozta a szakszervezeten keresztül a Polgármesteri Hivatalból elbocsátott alkalmazottak bírósági perét, illetve a tizenkettőből négyezer lejt adományozott az általa alapított Székelyudvarhelyért Alapítványnak is. Tíz igen voks Öt kamera vezet az alpolgármester irodájáig – panaszolták a polgáriak, emiatt sok cégvezető, intézményvezető nem mert a hivatalban találkozni Szásszal, mivel állítólag féltek Bunta megtorlásától. Az MPP tagjai titkosszolgálati módszereket, megfélemlítést emlegettek. “Pénzkidobás a kamerarendszer, arról nem is beszélve, hogyan jön Bunta ahhoz, hogy egy választott tisztségviselőt kamerákkal figyeltessen?” – méltatlankodtak. Szász szerint működik a Bunta-rendőrség, lehallgatják az alkalmazottak telefonjait, megnézik az emaileket, a hivatalnokok félnek, nem mernek egymás között sem beszélni. “Paranoiás vagy, Levente, és azt se feledjük, minden amit csináltál, azt tőlem örökölted!” – veszítette el türelmét egy idő után Szász. Bunta Levente pontosított: nem a kamerákkal, a kapussal figyeltették meg, mikor jön be és mikor megy ki a kapun Szász Jenő. Az MPP-sek tiltakozásból nem voksoltak: az RMDSZ-frakció kilenc tagja és a Zöld Párt képviselője, Jakab Attila is Szász Jenő alpolgármesteri funkcióból való leváltása mellett szavazott. Játszd újra? A tanácsülést követő sajtótájékoztatón Jakab Attila ismételten leszögezte: nem az alpolgármester munkájának minőségét, hanem mennyiségét vizsgálták. “Szász Jenő aláírta, hogy napi nyolc órát dolgozott, ezért fizetést vett fel. Ezt nem tolerálhatjuk, függetlenül attól, hogy ki az alpolgármester, ezt azt arroganciát még Szász Jenő sem engedheti meg magának” – jelentette ki a tanácsos. Dósa Barna, a Zöld Párt helyi elnöke elmondta, az alpolgármester választásnál bizalmat szavaztak az MPP-nek, ezzel viszont Szász csúnyán visszaélt. A székelyudvarhelyi városvezetésben egyhamar nem csillapodnak le a kedélyek, a zöldek ugyanis bejelentették: Jakab Attila nem kíván alpolgármester lenni, ugyanakkor – a választók akaratát tiszteletben tartva - csakis egy MPP-s jelöltet hajlandóak támogatni… Jakab Árpád. Hargita Népe (Csíkszereda) 2011. március 2.Legyen munkaszüneti nap március 15.! – Ingyenreklám-lehetőség!Vissza kell vonniuk a március 15. ünnep- nappá nyilvánításáról szóló határozatokat azoknak a székelyföldi önkormányzatoknak, amelyek korábban erről döntöttek. Az ille- tékes kormánymegbízott azt mondja, túllép- tek hatáskörükön az erről határozó szervek, mert hivatalos ünnepnap kijelölése kizárólag a román parlament hatáskörébe tartozik. A Hagyományőrző Székely Huszárezred lovas felvonulása, a Vasszékely szobrának koszo- rúzása immár hagyományosan része a már- cius 15-i ünnepségnek Székelyudvarhelyen. A város lakói azonban mindeddig csak munka- idő, illetve tanítás után ünnepeltek. Az önkormányzat magyar polgári párti frakciója szerint a mintegy 98 százaléknyi magyar ajkú lakosság számára munkaszüneti nappá kell tenni március 15-ét. „Számunkra az természetes, hogy ha ünnepnap, akkor az legyen munkaszüneti nap. S mivel március 15. a magyarság egyik legnagyobb, mondhatnám a legnagyobb ünnepe nemcsak a Kárpát-medencében, hanem az egész világon, úgy gondoljuk, hogy mint megyei jogú város önkormányzata, jogunkban áll munkaszüneti nappá nyilvánítani. Mert milyen ünnep az, ha egyik fele a városnak ünnepel, a másik fele dolgozik? A gyerekek iskolában, a felnőttek a munkahelyeken, s egy rész ünnepel csak" – mondta Balázs Árpád, önkormányzati képviselő. A nemrégiben megszavazott határozatot azonban az RMDSZ helyi tanácsosai elutasították. Bunta Levente polgármester azt mondja, a tervezet törvényessége megkérdőjelezhető. „A véleményem az, hogy ahogy meghozták a határozattervezetet, az nem törvényes, és ahogy próbálták megfogalmazni, az sem felel meg a jelenlegi törvényeknek. Habár nekem is az a véleményem, hogy az kéne legyen. Tehát nemzeti ünnep kéne legyen. Ezt kéne elérni, de nem így. De ezen mi továbbhaladunk, tehát nem fogunk fennakadni, megszervezzük rendesen, és ajánljuk mindenkinek, hogy legyen március 15. munkaszüneti nap is" – ismertette Bunta Levente, székelyudvarhelyi polgármester. A város lakói támogatják az elképzelést „Úgy érzem, hogy ez jár nekünk, nekünk is jár, magyar nemzeti ünnep, és miért ne ünnepelhetnénk meg ezt Erdélyben" – mondta Tőkés Eszter. „Mindenki nyugodtan tud ünnepelni, például az unokámat nyugodtan el tudom vinni a felvonulásra, lásson lovakat, zászlókat, mindent, ami vele jár" – közölte Kolumbán Katalin. Ami pedig a munkaszüneti napnál is fontosabb, a helyiek szerint az lenne, hogy politikai csatározásoktól mentesen, a szabadságharc hőseinek emlékéhez méltó módon ünnepelhessenek. Az 1848-49-es szabadságharc kitörésének időpontját Erdély-szerte megünneplik a magyarok. A székelyföldi településeken eddig is előfordult már, hogy egyes közintézményekben munkaszüneti napot rendeltek el. Kárpát Expressz/hirado.hu Az Erdély.ma, a tavalyi évhez hasonlóan, 2011-ben is ösztönözni akarja március 15-e szabaddá tételét, ezért ezennel elindít egy Dicsőséglistát, amelyre olyan erdélyi székhelyű cégek, vállalatok, intézmények (figyelem, nem magyarországi kirendeltségek!) iratkozhatnak fel, amelynek vezetősége minden munkatárs szá- mára munkaszüneti nappá nyilvánítja/nyilvánította március 15-ét. Azt reméljük, kezdeményezésünk elősegíti, hogy március idusa ne csak a lelkünkben legyen a szabadság jelképe, hanem általánosan elfogadott szabadnap is legyen Székelyföldön. A céget, intézményt bárki felírhatja. A listát március 16-án este zárjuk le, és feltesszük az Erdély.ma főoldalára, olyan módon, hogy hozzá lehessen szólni – ugyanúgy mint a többi cikkekhez – tehát ha netalán valaki valótlan információt közöl, az olvasók azt megcáfolhatják, és kérjük, hogy tegyék is meg. Erdély.ma 2011. április 1.Lemondott Zsidó Ferenc, a Polgári �?let fõszerkesztõjeDöntésének okairól egy közleményben nyilatkozik a szépíróként is ismert újságíró. Kifejti, hogy elvesztette motivációját és belefáradt a szélmalomharcba, ugyanis - idézünk a közleménybõl: hiába írtunk meg tényfeltáró riportokat, komoly leleplezõ anyagokat politikai és gazdasági szélhámosságokról, egyetlen érintett sem mondott le. Kiábrándítóan hat számomra a két magyar = három párt-jelenség, a szellemi és erkölcsi hanyatlás. Zsidó Ferenc 7 éve tölti be a Polgári �?let /Székelyudvarhely/ fõszerkesztõi tisztségét, a lap szerkesztõsége Székelyudvarhelyen mûködik. Írásából az is kiderül, hogy a továbbiakban inkább az irodalmi tevékenységére fog koncentrálni. A március hónap lejártával leköszönõ fõszerkesztõ feladatkörét Balázs Árpádnak adja át, aki eddig lapszerkesztõként dolgozott a hetilapnál. Marosvásárhelyi Rádió Erdély.ma 2011. július 15.Jó úton halad Nyirő hamvainak hazahozatala?Nem tudni mikor kerülnek itthoni földbe Nyirő József hamvai, és nincs megegyezés a végső nyughely felől sem. Az érintettek nyugtatgatnak: az ügy napirenden van és jó úton halad. Jó úton halad a hamvak hazahozatala, napirenden van az ügy, az örökösökkel meg van beszélve és folyamatosan egyeztetünk a Nyirő József Kulturális Alapítvánnyal is" – nyilatkozott szűkszavúan a fejleményekről Balázs Árpád, az MPP önkormányzati képviselője, aki Nyirő hamvainak hazahozatalát, Pál Gyula néhai ügyész kezdeményezésének nyomán, 1995 óta folyamatosan, ma már többekkel együtt szorgalmazza. Balázs Árpád nem kívánt beavatni a részletekbe, mondván, hogy a hamvak hazahozatalával kapcsolatosan vannak még tennivalók. A pontos dátum egyelőre még nincs leszögezve, mint ahogy az író földi maradványainak végső nyughelye is vitatott. Utóbbival kapcsolatosan két variáns is felmerült: egyes vélemények szerint az egykori lakhely, a Nyirő-villa, mások szerint pedig a katolikus temető lenne megfelelő helyszín. A kérdésben végső döntés csak a későbbiekben várható. A tanácsos egy újdonsággal is szolgált: „Nem csak Nyirő József hamvait hozzuk haza Székelyudvarhelyre, de, a család beleegyezésével, a marosvásárhelyi temetőben nyugvó feleségéét, Ilona asszonyét is. Szeretnénk az eseményt ünnepivé tenni, a temetést megelőzően egy Nyirő-emlékhetet rendezünk, de ennek pontos programjáról majd a megfelelő időben nyilatkozunk" – közölte Balázs. Az 1953. október 16-án elhunyt és a madridi Almudena temetőben nyugalomba helyezett Nyirő József hamvainak hazahozatala legutóbb tavaly szeptemberben volt terítéken. Akkor kisebb vitát szült az, hogy a néhai író végső akaratának beteljesítését (azt, hogy szülőföldjén nyugodjék) ki kezdeményezte elsőként, illetve ki az ügyben az illetékesebb: a Szász Jenő képviselte Székelyudvarhelyért Alapítvány, vagy az ügyet szintén felkaroló városvezetés, és az önkormányzatot képviselő Bunta Levente polgármester. A polgármesteri hivatalnál érdeklődve Bálint Attila sajtószóvivőtől megtudtuk: a madridi városvezetéssel ez ügyben több hivatalos levélváltás is történt, a hazahozatal időpontjával kapcsolatosan konkrétumok egyelőre nincsenek, de az ügy napirenden van. Bár a Nyirő-hamvak hazahozatalát felkaroló két fél egymástól függetlenül dolgozik, remélhetően nem vész el a sok bába közt a gyermek. Remény a megvalósulásra van, hiszen a hazahozatalt nem csak az író leszármazottai, a budapesti székhelyű Ábel Alapítvány, a Nyirő József Kulturális Alapítvány támogatja, de olyan neves politikusok is, mint az ügy fővédnöke, Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke illetve Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Szőcs Géza, a Magyar Köztársaság kultúráért felelős államtitkára. Lázár Emese. Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely) 2012. március 14.Székelyudvarhelyen temetik újra Nyirő JózsefetA csíksomlyói zarándokvonat hozza Székelyföldre, huszárkísérettel érkezik Székelyudvarhelyre és május 27-én, a katolikus temetőben újratemetik Nyirő József hamvait – jelentették be tegnap sajtótájékoztatón. A hamvak hazahozatalával az író, Nyirő József végakaratának tesznek eleget az újratemetés szervezője, a Székelyudvarhelyért Alapítvány. Mivel a madridi Almudena temetőbeli sírhely Magyarország tulajdona, ezért az exhumálást is a magyar állam végzi, a sírhelyet is a magyar Országgyűlés váltja meg. Az író földi maradványai a csíksomlyói zarándokvonattal érkeznek Székelyföldre. A gyergyószentmiklósi és csíkszeredai megálló után a hamvakat huszárok szállítják Székelyudvarhelyre. Nyirő József hamvainak hazahozatalát Balázs Árpád, az MPP önkormányzati képviselője Pál Gyula néhai ügyész kezdeményezésének nyomán, 1995 óta folyamatosan, ma már többekkel együtt szorgalmazza – mondta, hozzáfűzve, „vártuk, hogy jobbra forduljon a kormány Magyarországon.” Az ötletgazdák most egy emlékbizottság létrehozását is kezdeményezték, melynek több feladata is lenne, többek közt részt vennének az újratemetés megszervezésében. Május 27-én, a Nyirő-villa előtti tiszteletadást követően, a koporsót a város központjában, a Márton Áron téren ravatalozzák fel, majd a Szent Miklós-hegyi temetőben római katolikus szertartás szerint helyezik sírba. Egyszerű embereket várnak a bizottságba, olyanokat akik közel érzik Nyirő szellemiségét. Elképzelhetőnek tartják, hogy a Városi Könyvtár felvegye a Nyirő József nevet, de a tervek közt szerepel tudományos konferenciák szervezése és a Nyirő-hagyaték összegyűjtése is. Az író konyhabútora például Ivóban még megtalálható, és ezt is szeretnék Székelyudvarhelyre hozni, majd kiállítani az akkori fényképeket, melyeket idős Kováts István, az író barátja készített. További tervek közt szerepel a Nyirő-villa átalakítása, persze az ottlakók kárpótlása mellett. Az uh.ro nyomán Erdély.ma 2012. június 16.A templom és az iskola szellemébenHarminc végzősét búcsúztatta tegnap a marosvásárhelyi Kántor-Tanítóképző Főiskola. A Károli Gáspár Református Egyetem kihelyezett tagozatának végzősei – leendő tanítók, kántorok – számára reggel az Eminescu utcai diakóniai központ udvarán vette kezdetét a ballagási ünnepség, katolikus szentmisén, majd unitárius istentiszteleten vettek részt, végül a Vártemplomban hálaadó istentiszteleten Ötvös József, a Marosi Református Egyházmegye esperese, az Erdélyi Református Egyházkerület generális direktora Isten szavaival engedte útnak a ballagókat. A marosvásárhelyi Kántor-Tanítóképző Főiskola tegnap a 19. végzős évfolyamától búcsúzott, a nappali, illetve a levelező tagozaton harminc diáknak szólt a Gaudeamus. Velük együtt 750-re nőtt azok száma, akik ezt az intézményt választották oklevélszerzés céljából. Ötvös József esperes Máté evangéliumára alapozva szólt a ballagókhoz, az életben meghozandó döntések mérlegelésére intette őket. – Egész életünk tele van hívással: szavaljuk a Talpra magyart, nemrég arra biztattak, menjünk szavazni, újságokban jelennek meg hirdetések, amelyek külföldre csábítanak, jobb kereseti lehetőséget kínálva. Szednek szét a hívások, nem tudjuk eldönteni, melyiknek engedelmeskedjünk. A hívások mögött mindig ígéretek vannak, és ezek értékét az adja, hogy ki áll ezek mögött. A pártok jobb jövőt ígértek, de Jézus ígérete így hangzott: "Megnyugvást adok a lelketeknek" – és ezt senki más nem ígérheti komolyan – fogalmazott az esperes. Barabás László, a kántor- tanítóképző igazgatója elégedetten nyugtázta, végzőseik életútja bizonyíték arra, hogy intézményük eléri a célját, értelmiséget képeznek az erdélyi magyarság számára, a templom és az iskola szellemében. Ugyanakkor megjegyezte, napjainkban, amikor a társadalomban egyre inkább érezhető a mentalitásváltás, a klasszikus értékek válsága, diákjaiknál nem érhető tetten ez a tendencia, a keresztyén értékek szellemében végzik munkájukat. – Rájuk lehet bízni a gyülekezeteket, jól felkészültek a szolgálatra – fogalmazott Barabás László, aki jártában-keltében örömmel állapítja meg, hogy végzőseik mindenütt a közösség érdekében dolgoznak, óvónőkként, tanítókként nemcsak oktatnak, hanem az anyanyelvet, a kultúrát is ápolják. Az igazgató elismeréssel szólt azokról a pedagógusokról, akik diákjaik képzésében oroszlánrészt vállalnak, kiemelten megköszönte Balázs Árpád, Bordi Géza, Sípos Anna és Szabó Éva tanárok munkáját. Az ünnepséget a főiskola hallgatóinak közreműködése tette színesebbé. (mb) Népújság (Marosvásárhely) 2012. október 11.Nyirő-ügy: Bunta ne beszéljen hülyeségeketCáfolja az író hamvainak újratemetésével kapcsolatos híreket a Nyirő József Emlékbizottság elnöke. "Szemenszedett, megalapozatlan hazugságnak" és "fölösleges riogatásnak" nevezte Nyirő hamvainak újratemetésével kapcsolatosan a román és magyarországi médiában megjelent híreket a néhai író végakaratát beteljesíteni kívánó Nyirő József Emlékbizottság elnöke. Balázs Árpád szerint a sajtóban megjelent nyilatkozatok csak a román fél álláspontját tükrözik. Véleménye, hogy a teljes igazságot már csak azért sem lehet ismerni, mert az ügyben a magyarországi fél nem tett hivatalos nyilatkozatot, így pontos információk nincsenek arról, hogy az újratemetéssel kapcsolatosan mi hangzott el konkrétan a román és magyar külügyminiszter, Titus Corlățean és Martonyi János budapesti tárgyalásán. „Minden szó hazugság, kezdve attól, hogy újra elkezdődtek a május 27-ére tervezett, de az udvarhelyi polgármesteri hivatal által egy rosszul kiállított okmány miatt formai okokból meghiúsult újratemetés előkészületei, folytatva azzal, hogy a holokauszt emléknapján vagy a decemberi választások előtt kívánjuk újratemetni Nyirő József hamvait" - részletezte Balázs Árpád. "Ismételten hangsúlyozom a korábbi álláspontunkat, hogy Nyirő József újratemetése kegyeleti és nem politikai kérdés. Az újratemetéssel kapcsolatosan megjelent információk fals bombahírek, nem felelnek meg a valóságnak. Figyelemelterelő eszközként használta a román sajtó azért, hogy ezzel riogassa a népet. A témával orrba-szájba hülyítették az embereket" - fogalmazott. Hozzátette: Bunta Levente polgármesternek a Népszavában közölt nyilatkozata is hazugság. „Bunta állítsa ki a korrekt engedélyt és ne beszéljen hülyeségeket" – kommentálta a városvezető nyilatkozatát Balázs Árpád. Megerősítette: Nyirő József hamvai jó helyen, biztonságban vannak, az újratemetés tervéről természetesen nem mondtak le. A hamvak újratemetésének dátuma még nincs pontosítva. Lázár Emese Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely) 2013. január 29.Egy ifjú regényíróA közelmúltban került sor – január 25-én, péntek este – a 80. évében járó, helytörténeti és önéletrajzi jellegű írásairól ismert szerző regényírói bemutatkozására. A találkozót a székelyudvarhelyi Örmény Klubban tartották, ahol Szálasy úr egy 488 oldalas könyvvel lepte meg az érdeklődőket. /Szálasy Ferenc: Anikó – szerelmi dráma, United p.c. kiadó/ Az igen népes, a szebb és jobb polgári időkre emlékeztető közönség – örmény származású magyarok és szimpatizánsok – a Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola dísztermében vett részt egy színvonalas műsoron, majd megtudhatta, hogy ez a „szerelmi dráma” a jelennek és a jövőnek, a változó társadalomnak szól. Lőrincz György és Balázs Árpád szellemesen és könnyedén beszéltette a szerzőt, aki alig árult el valamit a könyv cselekményéről, de megígérte, hogy egy regényt és legalább egy helytörténeti jellegű könyvet mindenképp megjelentet a közeljövőben, s a számítógépében, a jegyzetfüzetében és a lelkében még lappanganak más megírandó történetek is. Ez a rendezvény nem csatlakozott hivatalosan a Magyar Kultúra Napjához, de jellegében, tartalmában méltó volt Kölcsey szellemiségéhez, és értékőrző, értéket teremtő kezdeményezésnek bizonyult. Ritkán történik meg az emberrel, hogy olyan „irodalmi életművet” találjon, amely nem ifjúkorban kezd kibontakozni, hanem a nyugdíjas években. Szálasy Ferenc esetében ez a “dolog” teljesen szabálytalan és majdhogynem megmagyarázhatatlan is lehetne, ha nem tapasztalhattuk volna a korábbi könyveiben a töretlen mesélőkedvet, a haza- és szülőföldszeretetet. Rövid történeteiben ott rejtőzött az a lendület, amely a nagypróza felé viszi az alkotót. Írt korábban tanulmányt a sóvidéki örmény családokról, megírta gyermek- és ifjúkori emlékeit, amelyek az annyira kedvelt szülőfaluhoz, Korondhoz kötik (Hadi árvából kulákfióka. Firtos Művelődési Egylet, Korond, 2009. Második kiadás 2011.), a későbbiekben pedig sikaszói emlékeit osztotta meg az olvasóival (Tőről metszett székely világ. Firtos Művelődési Egylet, Korond, 2010). Legutóbb azonban regénnyel jelentkezett. Ez a 2012-es év legvégén történt. A januári kötetbemutatón Szálasy töredelmesen bevallotta, hogy helytörténeti és önéletrajzi írásai még vannak a tarsolyban bőven, de egy második regény is készül. Nem nagy művészet megírni egy könyvet – szokták mondani az okosak –, sőt két könyv mindenkiben „benne van”, hiszen ott az életpálya, amelyre mindenki visszatekinthet, és ezen túl az élet maga az a nyersanyag, amely „kész” regény, ha „megíródik”. Szálasy Ferenc regényéről nem akarunk e helyen túl sokat beszélni. Igaza van a szerzőnek: jövőnek írott üzenetet tartalmaz, amelyet csak az olvasás során bonthatunk ki belőle. Van a műnek néhány olyan vonatkozása, amelyeket a szövegen és tartalmon túl ugyancsak a szerző erőltetett rá, tördelési és tipográfiai elképzelései is voltak: szellős tördelésű, hogy az idősebbek is olvashassák, s azok a fiatalok is, akik mindenféle képernyőkhöz szoktak, amelyeken kinagyítható a szöveg. Így lett 488 oldalas ez a mű. Kis sorközzel és 9 pontos betűvel csak 244 lenne, de akkor megcsappannának az olvasók. Az „ifjú regényíró” bevallotta, hogy még a neveken is spórolt, hiszen a főszereplők hosszú kereszt- és vezetékneve akár több oldallal is bővíthette volna. Mint még ma is aktív üzletember a prózában is odafigyel, ott takarékoskodik, ahol lehet. Amit elveszített a tördeléssel – hiszen egy másik szándéka volt, amellyel felülírta a bevett tipográfiai gyakorlatot – azt próbálta visszanyerni a nevekkel. Székelyhon.ro, lapozás: 1-30 | 31-41
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
